Itt vagyunk: Főoldal Ararát rovat Egészséges életmód A gyalogló

A gyalogló

Interjúsorozatunk idei utolsó részében rovatgazdánkat, Bogdányi Mária lelkészt, harmincnyolc éves, négygyermekes – jelenleg gyesen lévő – édesanyát kérdeztük az „északi gyaloglásnak” is nevezett nordic walkingról, melyet évek óta űz a Sokoró dombság lankáit járva. - B.G. írása

Bogdányi Mária, Nordic Walking edző – Honnan indult a nordic walking, és hogyan került kapcsolatba vele?

– Eredetileg a finn sífutók nyári edzéstechnikájának szánták a bottal segített gyaloglást. A kilencvenes években széles körben elterjedt, és tömegsporttá vált, 2000-ben már az év sportja volt Finnországban. Ekkortájt vált ismertté Nyugat-Európában. Én egy családi nyaraláson ismerkedtem meg vele Németországban 2004-ben. Akkor még megmosolyogtuk a nyári melegben síbottal gyaloglókat, meg is kérdeztünk egy idős nénit, hogy miért csinálja. „Schont die Gelenke!” – magyarul: „Védi az ízületeket!” – volt az azóta családi szállóigévé vált válasz. Még azon a héten én is kipróbáltam: úgy megtetszett, hogy azóta sem tudok szabadulni tőle.

– És tényleg védi az ízületeket? Miért jobb bottal gyalogolni, mint anélkül?

– A gyalogos turizmus is nagyon egészséges, támogatandó sport. Egészségügyi szempontból azonban többet nyújt a nordic walking, hiszen a bot használatán keresztül bekapcsolja az egész testet a mozgásba. Megfelelő technika esetén tetőtől talpig megmozgat, de nem terheli meg az ízületeket – ahogy a német néni is mondta. A gyalogló számára pedig euforikus élményt ad, hogy szinte „repül” fölfelé a hegyeken. Nem is beszélve a stresszoldó és lelki regeneráló hatásairól.

– Jól értem, hogy nem elég venni egy pár botot a boltban, meg kell tanulni a technikát is?

– Megfelelő járástechnika és bothasználat esetén sokkal többet nyújt ez a sport, mint az egyszerű séta. Aki el akarja kezdeni, javaslom, hogy még mielőtt botot vásárolna, menjen el egy néhány órás oktatásra, ahol megtanulhatja a technikát, és ki is próbálhatja a botokat. Budapestiek a www.nordicwalkingsport.hu oldalon találnak rendszeres oktatási és edzési időpontokat.

– Miért választotta éppen a nordic walkingot?

– Kisgyermekes anyukaként nehezen tudok elszakadni otthonról, emellett falun élünk, ahonnan messze van az uszoda és sok más sportolási lehetőség. A nordic walking viszont bárhol űzhető, csak egy kis tapasztalat kell hozzá, egy pár jó bot és megfelelő utak. Az aszfaltos út nem az igazi, mi viszont az erdőszélen lakunk, néhány lépés után már a csendes erdei földutakon gyalogolhatok.

Élményszerűen megmozgat már egyórányi gyaloglás is a botokkal. Ráadásul – a bot megvásárlását és a tanfolyamot követően – ingyen űzhető mozgásformáról van szó, hiszen nem kell például kondicionálóterem-bérletet vásárolni. Terveim közé tartozik egyébként ennek a mindenki által végezhető sportnak a népszerűsítése, ezért megszereztem az edzői képesítést, s azóta egészen másképp mozgok.

– A Sportoló lelkészek című sorozat előtt az Üzenet az Ararátról rovatban a reformtáplálkozásról olvashattunk. Lelkészként hogyan fordult a figyelme az egészséges életmód felé, mi késztette arra, hogy ilyen témájú cikkeket írjon?

– Mindig is érdekelt a reformtáplálkozás. Kétszer egy-egy évig éltem Németországban, ahol már ezelőtt tizenöt évvel is teljes kiőrlésű kenyeret ettek. Barátaim egy helyi gazdától – házhoz szállítva – kapták hetente az idényzöldséget, -gyümölcsöt, aki ugyanakkor elvitte a szelektív szemétgyűjtés során szétválogatott zöldszemetet, hogy komposztálás útján értékes termőtalaj-javító anyagot nyerjen belőle. Amikor hatéves kislányom azt kérdezi, hogy „Mama, nálunk miért minden bio?”, akkor mindig elmondjuk, hogy szeretnénk erősen és egészségesen élni.

Lelkészként nagyon sok beteg, idős emberrel találkoztam, sok középkorú férfit temettem, és egyre inkább rá kellett döbbennem, hogy betegségeink leggyakrabban a helytelen életmódban gyökereznek. Habár hivatásom szerint a lélek ápolása a feladatom, az ember lélek és test egésze – ebből nem szakítható ki csupán a lélek, és nem felejthető el testi életünk. Úgy érzem, az evangélium hirdetése mellett hirdetnem kell a természetes élet, táplálkozás, mozgás „jó hírét” is. Azért, hogy ezt hitelesen végezhessem, az Egészségügyi Továbbképző Intézetben megszereztem az életmód-tanácsadó és terapeuta szakképesítést.

– Szakképzett életmód-tanácsadóként és lelkészként mik a tervei?

– Biztos vagyok benne, hogy jövőbeli tevékenységemet e két irány szoros összefonódása fogja jellemezni. Elődeim és példaképeim közé tartozik Hildegard von Bingen kora középkori szerzetesnő, aki a gyógynövények és a gyógyító táplálékok egyik első keresztény szakértője volt, illetve Sebastian Kneipp múlt századi német lelkipásztor, az életrend-terápia megalkotója.

Szeretném, ha evangélikus egyházunk a történelmi felekezetek között élen járna a testi-lelki egészség megőrzésében és népszerűsítésében, és ki tudnánk dolgozni az egészséges, modern, keresztény és fenntartható életmód alapelveit és módszertanát. Ezt szeretném tanítani, népszerűsíteni és egész családommal együtt megélni. Szakképesítésem hazai alapján életmódtáborokat szeretnék szervezni, de nem a divatos ezoterikus töltettel, mint amiből nagy a választék a hazai piacon, hanem kizárólag keresztény alapokon.

Dokumentummal kapcsolatos tevékenységek