Itt vagyunk: Főoldal Ararát rovat Fenntartható közösségek

Fenntartható közösségek

Az alábbiakban a gyülekezetek, mint fenntartható közösségek megvalósításához gyűjtöttünk össze néhány gyakorlati segítséget, ötletet.

Article Fenntartható közösségek
Karácsony előtt pár nappal a buszmegállóban állva két hajléktalan beszélgetésére lettem figyelmes; örültem, hogy valami elvonja a figyelmemet a dermesztő hidegről és a szeles időről. Miután szakadt táskáikban elrendezték a közeli szelektív hulladékgyűjtőkből kiszedett visszaváltható üvegeket, valamint megbeszélték a tb-kártya beszerzésének előnyeit és hátrányait, az időjárásra terelődött a szó – noha számukra valószínűleg nem volt szokatlan a hidegben való ácsorgás. - Kodácsy-Simon Eszter írása.
Article Az élhető világ kulcsa az Újszövetségben
Testi-lelki életünk, természetünk, rendeltetésünk, fennmaradásunk, kapcsolataink, csaknem minden lényeges szükségletünk és lehetőségünk jellemzését megtaláljuk a Biblia első lapjain. A sok évszázados szöveg nem ígér könnyű megoldást minden bajra, de az elszánt olvasót útbaigazítja. - Béres Tamás írása.
Article Ószövetségi környezetismeret
Tartva magunkat az amerikai unitárius lelkész, Robert Fulghum nem régi, de elévülhetetlen megállapításához, amely szerint életünk legfontosabb ismereteit az óvodában szerezzük meg, századunk rétegződő globális problémái, valamint a megoldásuk terén mutatkozó globális tehetetlenség láttán kotorjunk bele kicsit gyerekkori emlékeink kincsesládájába! - Béres Tamás írása
Article A teljesség felé - az egyházi építészetben
Most minden egy. Együtt van. Egybeolvadt. A mindenség modellje, áll a templom. (Pilinszky János) - Krizsán András írása.
Article A kert
Rovatunk előző cikkében a templomépítészet lutheránus jellegzetességeivel ismerkedhettünk meg. Az építészet és a környezet viszonyára a későbbiekben szeretnénk még visszatérni, ám most, tavasz közeledtével járjuk körül egy kicsit a templomok, parókiák kertjeit. - Jerabek-Cserepes Csilla írása.
Article A szép, a jó és a giccs
Nehéz megmondani, mi jó vagy mi rossz, mi szép vagy mi csúnya. Az Úristen ízlését nem ismerjük, de azt tudjuk, hogy „legyen a ti igenetek igen” (Jak 5,12b). Valószínűleg ez a legnagyobb baj a giccsel, az érzelmes túlzással. Nem mindig az az igen, ami annak látszik. - Zászkaliczky Zsuzsanna írása.
Article A teremtett világról az istentiszteleten
„Uralkodjatok a tenger halain, az ég madarain és a földön mozgó minden élőlényen!” (1Móz 1,28) - Kodácsy-Simon Eszter írása.
Article Környezeti nevelés és hitoktatás
Előző cikkünkben arról esett szó, hogy milyen formában találkozhatunk a teremtett világgal kapcsolatos problémákkal az istentiszteleten az igehirdetés, az énekek, az imádságok által. Az alábbiakban azt szeretnénk körbejárni, hogy az egyházi intézményekben folyó környezeti nevelés és a hitoktatás hogyan kapcsolódik a környezettudatos szemléletmód kialakításához.- Jerabek-Cserepes Csilla
Article Gyülekezeti információs sarok a környezetvédelem szolgálatában
Rovatunkban immár hatodik éve írunk a környezetvédelemről, a fenntartható életforma lehetőségeiről. Úgy gondoljuk, a keresztény gondolkodásnak szerves része kell, hogy legyen a természet értékeinek megbecsülése. Isten által megbízott gazdaként vállalnunk kell a felelősséget a környezetünkért; s ez a felelősségvállalás csak akkor ér valamit, ha a puszta bölcselkedésen túl életünk szerves részévé válik, sőt gyülekezetünk mindennapjaiba is beépül. - Bogdányi Mária és Jerabek-Cserepes Csilla írása.
Article Zöld egyházi iroda
Az egyházban dolgozók idejük tetemes részét irodai munkával töltik. Az adminisztráció, az elektronikus kapcsolattartás és a felkészülés folyamatai – és így tovább – mind az irodában zajlanak, ezért fontos, hogy munkahelyünket minél inkább emberbaráttá, egészségessé és környezetkímélővé tegyük. Keresztény emberként a teremtett világért viselt felelősségünk tudatában oda kell figyelnünk arra, hogy ne pazaroljuk a ránk bízott javakat: az elektromos áramot, a vizet, a papírt és így tovább. Cikkünkben útmutatást adunk ahhoz, hogy milyen szempontok alapján gondoljuk újra munkánkat, és hogyan alakítsunk ki környezetbarát irodát. - Bogdányi Mária és Bogdányi Gábor írása.
Article A Teremtő adósai vagyunk
Néhány hete hangzott el egy beszélgetés a rádióban arról, hogy az idén szeptember 23-a az ökológiai adósság napja. Vagyis ebben az évben ezen a napon értük el a Föld eltartóképességének a határát, éltük föl a bolygónk természeti erőforrásai által egy év alatt megtermelhető javakat; ezután év végéig már a Föld „tőkéjét” fogyasztjuk… - Jerabek-Cserepes Csilla írása.
Article Környezetbarát temetkezés?
Bizony, néhány éve már ilyen is van. Az alábbiakban kísérletet teszek arra, hogy beszámoljak néhány, az utóbbi években megjelent, adott esetben elég furcsának, esetleg megbotránkoztatónak tűnő temetkezési módról. - Benkovics Sándor írása.
Article A szeretetvendégség ökológiai vonatkozásai
Gondoljunk csak bele egy pillanatra: mi fogadja az embert, ha egy evangélikus szeretetvendégségbe csöppen? Tipikus esetben az asztalokon gőzölgő virsli, mellette műanyag tubusban mustár, ketchup, a kenyereskosárban vastagon szeletelt kenyér. Az ember veszi a papírtányérját, szed mindenből, és sorba áll a harmincliteres fazék előtt, ahol előre becukrozott és citrompótlóval ízesített teát kap műanyag poharába. - Bogdányi Mária írása.
Article Fenntarthatóság a gyülekezetben és a családban
Lapunk előző számában beszámoltunk róla, hogy egyházunk országos presbitériuma létrehozta az Ararát teremtésvédelmi-ökológiai munkacsoportot. Egyik tagjával, Réz-Nagy Zoltán lelkésszel a szűkebb- tágabb keresztény közösségeknek a teremtett világ megőrzése iránti felelősségéről beszélgettünk. - Jerabek-Cserepes Csilla írása.
Article Naphimnusz az anyag nyelvén
„Ökokápolna” felépítését tervezik a Hajdú-Bihar megyei Monostorpályi községben. A helyi katolikus közösségnek hosszú ideje nincs temploma. A jelenleg imateremként és közösségi helyiségként használt kétszáz éves Zichy-kúria felújításra szorulna, de erre a Hosszúpályihoz tartozó monostorpályi filiának nincs módja, ezért az épület értékesítése útján szeretnék megteremteni az önerőt egy organikus kápolna felépítéséhez. A nem mindennapi kezdeményezésről Pusztai Jánost, a filia egyik munkatársát – hivatalos elnevezéssel: akolitusát – kérdeztem. - Jerabek-Cserepes Csilla interjúja
Article A gujarati „Teréz apa”
Hatszor járt már Magyarországon – legutóbb tavaly májusban –, mégis valószínűleg kevesen hallottunk róla. Nyugodt derű sugárzik az arcáról, pedig többször akarták már kioltani az életét. Több mint harminc éve taníttatja az indiai társadalom peremére szorult szegények gyermekeit, küzd a hinduk és muzulmánok békés együttéléséért. Cedric Prakash indiai jezsuita szerzetes a Prashant Emberi Jogi Központ igazgatója.
Article Igaz és fenntartható emberi közösségek
Mivel járulhatnak hozzá a keresztények a fenntartható Európa megvalósításához? – Az Európai Keresztény Környezetvédelmi Hálózat (ECEN) tagjai már-már meglepően konkrét válaszokat fogalmaztak meg erre a kérdésre májusban Bázelben. A hálózat a négynapos gyűlést három dokumentum közzétételével zárta. Ezek között van egy, a G8-csoport akkor még küszöbön álló találkozójára megfogalmazott, az éghajlatváltozásról szóló üzenet, egy rövid felhívás, amely az európai egyházakhoz szól, valamint egy hosszabb, négy pontból álló nyilatkozat, amely a fenti kérdésre kívánja megadni a választ. - Béres Tamás írása
Dokumentummal kapcsolatos tevékenységek