Itt vagyunk: Főoldal Ararát rovat Ökológia Karácsony - fa nélkül?

Karácsony - fa nélkül?

A karácsony alapvetően a téli napforduló hagyományaira épülő vallási és világi „megemlékezés”. Rovatunkban ez alkalommal röviden ismertetjük néhány, az ünnepkörhöz kapcsolódó szimbólum történetét, majd egy-két „karácsonyfa-helyettesítő” megoldásra hívjuk fel olvasóink figyelmét. - Benkovics Sándor összeállítása

A karácsony és az azt megelőző adventi időszak ünnepi eszközei nagyrészt a fény, a világosság „növekedésére” – azaz a nappalok hosszabbodásának a közeledtére – való várakozással, illetve az év megújulásával függnek össze. Ezenkívül szerepet kapnak az örök életre utaló motívumok is; ezt már az ókori rómaiak is az újévkor egymásnak ajándékozott zöldellő ágakkal jelképezték.

A kerek év, a végtelenség és az örök élet szimbóluma a kör, amely a kelta, a germán és az Európán kívüli kultúrkörökben is már jóval a kereszténység előtt felbukkant – festett, faragott, épített vagy akár vesszőkből, indákból, tollakból készített mandalák formájában. Ez a jelkép a 18. században mint adventi koszorú tért vissza először huszonnégy, később négy gyertyával.

A fenyőfa állítása új keletű szokás. Németországból indult útjára a 18. században; hazánkba – az arisztokrácia kezdeményezésére – osztrák közvetítéssel jutott el a reformkor kezdetén. A 19. századra a jómódú nemesi réteg átvette ezt a szokást, mely országszerte csak valamikor a 20. század elején terjedt el. A század végére annyira „divatba jött” a karácsonyfa-állítás, hogy csak nagy kiterjedésű fenyőültetvények révén tudták kielégíteni a vágott fenyő iránt az ünnepek előtt jelentkező igényeket.

A magyar néprajzi adatok között is sok olyan utalást találhatunk, amely arról tanúskodik, hogy eleink a megújulást, az örök életet szintén fához, jelképesen faághoz kötötték. A Borbála napján, december 4-én vízbe rakott, karácsonyig hajtatott ág ennek a továbbélése.

Az angolszász és a skandináv országok továbbvitték a pogány hagyományokat. Ma is használják karácsonykor a tiszafát, a magyalt és a fagyöngyöt. Utóbbi a viking mitológia szerint Frigg istennő nagylelkűségének és a megbocsátásnak állít emléket.

A következőkben közöljük a Hulladék Munkaszövetségnek (Humusz) a fenyővásárlással és -állítással kapcsolatos álláspontját. Érdemes megfontolni az általuk felvetett szempontokat, és – ha nem is az idén, de jövő karácsonykor – valamilyen „alternatív karácsonyfát” választani.

A Humusz véleménye a vágott fenyőről: pazarlás csak azért nevelni, kivágni és szállítani fenyőket, hogy két hétig a lakásunkat díszítsék. Az ünnep után Budapesten a fák jelentős része hulladékégetőbe kerül.

a műfenyőről: sokak számára megfelelőnek tűnhet a műfenyő. Szerintünk azonban – ha van rá mód – ezt kerülni kell; egyrészt „mert ez műanyag!”, másrészt pedig a legtöbb olcsó változat hamar tönkremegy (szemétre kerül), és pár évente újat kell venni.

a visszaváltható gyökeres fenyőről: egy fokkal jobb megoldás, mint a vágott fenyő. A kis facsemeték számára azonban a mi karácsonyozásunk nagy traumát jelent, és életben maradási esélyük – szakszerűtlen kezelés esetén – minden igyekezetünk ellenére kicsi.

Azok számára, akik – a fentieket megfontolva – el tudják képzelni a karácsonyt igazi fenyőfa nélkül is, összegyűjtöttünk néhány arra vonatkozó ötletet, hogy miként lehet jelképesen megjeleníteni a fát, a fenyőt az ünnep során.

Ünnepeljünk a kertben! Akinek a kertjében van fenyőfa – díszítse fel karácsonyra!

Ha a fikusz nem is, de… a szobafenyő kiválóan alkalmas a karácsonyi hangulat megteremtésére. Díszítsük könnyű szalma- vagy papírdíszekkel!

A fenyőág is „elég”! Egy egész fa helyett beérhetjük egy-egy ággal is (elegendő néhány kisebb, alsó ágat levágnunk a fáról). Ezt a fa is túléli, és karácsonyi hangulatot is teremt. De készíthetünk formás asztali díszt is – például szalmából, terményekből vagy más természetes anyagból.

Kisebb fenyőágakból koszorút formázhatunk, amely akár az ünnepi asztal dísze is lehet. Elevenítsük fel az adventi koszorú készítésének szokását!

Süssünk karácsonyfát! Lehet mézeskalács fenyőfánk, készíthetünk karácsonyfa alakú kuglófot vagy tortát, melyet mázzal beborítva egy kis kreativitással fel is díszíthetünk – így az ünnep utáni fenyőhulladékunk nullára csökkenthető.

Tegyük a fenyőt a falra! Karácsonyfát készíthetünk úgy is, hogy egyszerű zöld filcanyagból kivágjuk a fenyőfa alakját. Erre könnyű díszeket aggathatunk, sőt ha zsebeket varrunk rá, a kisebb ajándékokat el is rejthetjük bennük (így kevesebb csomagolópapír kell).

Viaszfenyő: különböző méretben kapható, fenyőfa alakú gyertyákkal is nagyszerűen helyettesíthetjük az élő fenyőfát, sőt – a gyertyák meggyújtásával – az illatát is!

Háromdimenziós fenyő: térbeli kiterjedésű, rongyokkal vagy faforgáccsal kitöltött fenyőfát varrhatunk filcből. Könnyebb, szalmából vagy papírból készült díszeket rögzíthetünk rá.

Árnyékfenyő: pillanatok alatt készíthetünk vékony drótból fenyőfa alakot. Ha ez megvan, a fácskát rögzítsük egy falécre, amelynek a végére gyertyát helyezve a drótfenyő árnyékot vet a falra. Az árnyékkép mérete állítható a drótfenyő és a gyertya távolságának a változtatásával.

Összeállította: Benkovics Sándor

Evangélikus Élet 70.évf. 50.szám 2005.12.25.

Dokumentummal kapcsolatos tevékenységek