Itt vagyunk: Főoldal Ararát rovat Ökológia Kiotói egyezmény – a megoldás vagy a kezdet?

Kiotói egyezmény – a megoldás vagy a kezdet?

Néhány napja, február 16-án lépett életbe az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását szabályozó kiotói egyezmény, melyet Oroszország tavaly novemberi ratifikációja tett lehetővé. Ezt egy évek óta húzódó folyamat jelentős lépésének tekinthetjük, azonban mégsem lehetünk nyugodtak afelől, hogy ezáltal megoldódik a klímaváltozás egyre súlyosbodó problémája. - Jerabek-Cserepes Csilla írása.

A klímaváltozás kérdése a 1970-es évek elején került a figyelem középpontjába. Az ENSZ 1972-es stockholmi konferenciájának résztvevői ugyan sürgették az ezzel kapcsolatos kutatásokat, jelentős gyakorlati lépések azonban nem történtek.

A klímaváltozás okainak és lehetséges hatásainak kutatása megosztotta a tudóstársadalmat. Talán egyre kevesebben, de még mindig vannak, akik kétségbe vonják, hogy a küszöbön álló súlyos probléma antropogén jellegű folyamat, vagyis legfőbb oka és kiváltója az emberi tevékenység. Az így vélekedők a légköri szén-dioxid mennyiségének lassú, de kimutatható növekedését egy természetes ingadozás egyik fázisának tartják, amely az emberiség történetében korábban is előfordult már, de nem állt, nem állhatott a figyelem központjában. Azonban a legtöbb szakember és számos civil szervezet komolyan veszi a fokozódó emberi tevékenységben rejlő kockázatot. Habár a fellépő hatások és azok időbeli jelentkezésének tekintetében ebben a körben is akadnak olyanok, akik eltérő véleményen vannak, abban mégis megegyeznek, hogy a cselekvést nem lehet tovább halogatni.

A globális klímaváltozás hatásai nemcsak a sarkvidékeken és a sivatagos területeken, hanem már a Kárpát-medencében is érezhetők. Főleg az idősebbeknek tűnhet föl, hogy a korábbiakhoz képest szárazabbak a nyarak, enyhébbek a telek, és egyre gyakoribbak az időjárásbeli szélsőségek, a hideg- és melegrekordok. A globális klímaváltozás említésekor általában a Föld átlaghőmérsékletének emelkedéséről beszélünk. Ez az ipari forradalom korában mért átlaghoz képest 0,7 Celsius-fokos fölmelegedést jelent. Egyes számítások szerint az elkövetkező huszonöt évben 0,3, a következő évszázad közepére pedig újabb egyfokos emelkedés várható. (A számok tekintetében erősen eltérő adatokat találhatunk. Bizonyos irányzatok igencsak radikális előrejelzéseket adnak, és az újabb kutatási eredmények is módosítják a tudósok álláspontját.) Az átlaghőmérsékletnél azonban sokkal többet mondanak az egyes térségekre vonatkozó előrejelzések, hiszen a helyi eltérések, a fellépő szélsőséges időjárási jelenségek sokkal inkább mutatják a valódi változásokat.

A klímaváltozás többek között olyan problémákhoz vezethet, mint a sarki jégtakaró olvadása, az élőhelyek megváltozása, ezáltal számos növény- és állatfaj pusztulása. A sivatagosodás, a termőterületek csökkenése és az ivóvízhiány pedig először az amúgy is szegény térségeket sújtaná; növekvő éhínséget eredményezne, és a Nyugat felé elvándorolni kényszerülő környezeti menekültek áradatát hozná magával.

Magyarországon is jelentős a klímaváltozás vizsgálata; a meteorológiai kutatásoknak gazdag hagyományai vannak hazánkban. A mezőgazdaság, a növénynemesítés szakterülete és az erdészet pedig már akkor szembesült az aszály vagy éppen a sok csapadék problémájával, amikor még sem környezetvédelemről, sem globális klímaváltozásról nem beszéltek. Az adott helyzetben mégis minden terület kereste a saját válaszait és megoldásait.

A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, valamint a Magyar Tudományos Akadémia 2003-ban közös kutatási programot indított VAHAVA néven. A program célja a változás-hatás-válaszadás folyamatának elemzése, feltárása. A kutatás igen széles területet ölel föl, és azt a feladatot vállalta, hogy azt komplexen vizsgálja, vagyis egyaránt figyelembe veszi a természettudományok, a környezet- és természetvédelem, a társadalomtudományok, a gazdasági és pénzügyi rendszerek, az államigazgatás és a civil szféra elemeit. Várhatóan egyes tudományterületeken új eredmények születnek majd, átfogó elemzés készül hazánk klímavédelmi helyzetéről, komplex javaslatokkal állnak elő a megelőzés és a kárenyhítés tekintetében, mindez pedig tudományos alapot adhat a döntéshozói szféra stratégiai döntéseihez. A kutatásról elkészültek az első jelentések, melyek a www.vahava.hu internetes oldalon is olvashatók.

Jerabek-Cserepes Csilla

Evangélikus Élet 70.évf. 9.szám 2005.02.27.

Dokumentummal kapcsolatos tevékenységek