Itt vagyunk: Főoldal Ararát rovat Ökológia Környezetünk és az egészség

Környezetünk és az egészség

Bizonyosan sokan hallottunk már arról, vagy akár tapasztaltuk is, hogy az emberiség – egyrészt növekvő létszámának, másrészt tevékenységének következtében – tönkreteszi környezetét, amely biztosíthatná a megfelelő életminőségéhez szükséges feltételeket. Talán kevésbé hangsúlyozzuk azonban, hogy mindez közvetlen hatást gyakorol saját egészségi állapotunkra is. - Nagy Kata írása

A civilizált társadalom által átformált környezet állandó alkalmazkodásra készteti az emberi szervezetet. Sok esetben előfordul, hogy mindennek hatására megbetegszünk, a szervezetbe bekerülő számos idegen, szintetikus anyag, valamint a megnövekedett terhelés és igénybevétel miatt kóros folyamatok indulnak el az emberi testben.

Egészségi állapotunkat a genetikusan meghatározott tényezőkön kívül a természeti, környezeti és a társadalmi-gazdasági tényezők is meghatározzák, valamint befolyásolják. Ilyen természeti, környezeti tényező például a levegő, a talaj, a víz, a földrajzi fekvés, az éghajlat, a sugárzás, a mezőgazdaság kemizációja és így tovább. A társadalmi-gazdasági faktorok közé pedig a foglalkozást, a munkakörülményeket, a kereseti és lakásviszonyokat, az életvitelt/életmódot, a táplálkozási (szintetikus és félszintetikus élelmiszerek fogyasztása) és ruházkodási szokásokat, a munkahelyi és családi környezetet, továbbá az olyan gazdasági tényezőket soroljuk, mint például a nemzeti jövedelem nagysága.

Az orvostudomány is felismerte a környezet egészségünkre gyakorolt hatását, és a megelőző orvostudomány két új ágaként létrejött az elméleti környezetegészségtan és a gyakorlati környezet-egészségügy. Ezek célja megteremteni a környezet és az ember harmóniáját, a környezet egyidejű védelme mellett megelőzni az emberi egészség romlását.

A környezet-egészségügy témaköre az 1989-ben Frankfurtban rendezett első Környezet és egészség miniszteri konferencián emelkedett a nemzetközi politika szintjére. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) által azóta is ötévente megrendezett tanácskozás a környezetegészségügy témáinak politikai fontosságát is jelzi. A legutóbb, 2004-ben Budapesten tartott konferencia főtémája a gyermekek – beleértve a jövő generációk – környezet-egészségügyi védelme volt. Ők a társadalom legsebezhetőbb tagjaiként ki vannak szolgáltatva a környezetszennyezés, -károsítás egészségre gyakorolt hatásainak (például a gyermekek allergiáját sok esetben környezeti szennyezések okozzák).

Az emberi tevékenység környezetre gyakorolt negatív hatását jelzi, hogy nemzetközi felmérések szerint a halálozások 14–16 százalékát környezeti hatásokkal összefüggő megbetegedések okozzák. Emellett folyamatosan nő az allergiás, asztmás betegek száma is. A régóta ismert környezetszennyező tényezők mellett újak is megjelentek, amelyek hatása még nem kellően ismert. A környezet-egészségügyi kutatások fejlesztése, kiterjesztése, a környezet és az egészség közötti komplex kapcsolatok, az ok-okozati összefüggések vizsgálata, elemzése tehát elengedhetetlen.

Kiemelt kutatási területek a külső és belső téri levegőminőség és a légúti megbetegedések közötti kapcsolat, az ivóvízszennyezők és összetevőik hatásai, a toxikus és daganatkeltő vegyi anyagok hatásai, a hulladékok minősítésének szempontjai. Mindemellett nagyon keveset tudunk az embert együttesen érő környezeti tényezők egészségre gyakorolt hatásáról, ezért lényeges a kutatások során az integrált megközelítési mód.

Rendkívül fontos felismernünk, hogy tevékenységünkkel – értve ezen az egyes ember otthoni, háztartási, fogyasztási szokásait is – hatunk környezetünkre. Sajnálatos módon a legtöbb esetben ez a hatás környezetünk állapotának romlásához vezet, ami közvetve vagy akár közvetlen módon is saját egészségünkre hat vissza. A helyes, környezetet óvó-kímélő, egészséges életmód kialakítása az egész társadalom egyetértésével, közreműködésével kell, hogy megvalósuljon, emellett azonban az egyes emberek szintjén kellene a változtatásokat elkezdeni. Kiemelt hangsúlyt kellene fektetni továbbá a gyermekek és a felnőttek környezetvédelmi oktatására és egészségnevelésére is.

Nagy Kata

Evangélikus Élet 73. évf. 49.szám 2008.12.07.

Dokumentummal kapcsolatos tevékenységek