Itt vagyunk: Főoldal Ararát rovat Ökológia Vegyszerek a vérben

Vegyszerek a vérben

Amerikai kutatások mesterséges vegyi anyagokat mutattak ki újszülöttek köldökzsinórvérében. E tudományos jelentés nyilvánosságra hozatalakor néhány demokrata szenátor törvényjavaslatot nyújtott be az Egyesült Államokban Gyermekekre ártalmatlan vegyi anyagok (Child Safe Chemicals Act, CSCA) néven. A hazai civil szervezetek ennek kapcsán a magyar kormánytól és a magyar európai parlamenti képviselőktől egy átgondolt vegyianyag-politika kialakítását kérték. - Simon Gergely és Prommer Mátyás írása

Az egyesült államokbeli kutatásra alapozva a Greenpeace és a Természetvédelmi Világalap (WWF) közös kiadványából kiderül, hogy a köldökzsinóron keresztül akadálytalanul jutnak a magzatba a veszélyes vegyi anyagok. Már korábban ismertté vált, hogy a hétköznapi termékekben, az élelmiszerekben található mesterséges vegyi anyagok kimutathatóak a vérből, ám most kiderült: ezek az anyagok a kisbabákba is átkerülnek. Az amerikai környezetvédelmi munkacsoport megbízásából 2004–2005-ben négyszáztizenháromféle vegyi anyagot keresve tíz újszülött köldökzsinórvérét elemezték. Az eredmények megdöbbentőek.

A vizsgálatok során összesen 287 különböző vegyi anyagot találtak, közülük 209-et még soha nem mutattak ki köldökzsinórvérből. A vizsgált vegyi anyagok közül 180 anyag rákot, 217 idegrendszeri problémákat, 208 pedig születési vagy fejlődési rendellenességeket eredményez. A magzati élet során a legaktívabb a szervezet fejlődése, amelyet természetes vegyi hírvivő anyagok, hormonok irányítanak. A fejlődő szervezet ezért különösen érzékeny a hasonló jellegű, de más hatású vegyi anyagok jelenlétére. Bármilyen csekély eltérés komoly következményekkel járhat a magzat fejlődésére és egészségére nézve, rövid és hosszú távon egyaránt.

Mindennapi életünk során számtalan vegyi anyaggal találkozunk. Sok közülük az emberi szervezet működéséért felelős hormonokhoz hasonlóan viselkedik, ezért képes a normálistól eltérő irányba befolyásolni a szervezet működését. Lassan, de biztosan nő a koncentrációjuk, majd évek, évtizedek múlva jelentkezik a hatásuk allergia, terméketlenség, rák, születési rendellenesség formájában. Ráadásul hatásuk nemcsak a koncentrációjuktól függ, hanem az egyéni érzékenységtől is. Ma már nem egyes anyagokról, hanem „koktélokról” beszélhetünk, hiszen sok különféle mesterséges vegyi anyag van jelen a szervezetünkben. Egy „átlagos” európai polgárban mintegy háromszáz mesterséges vegyi anyag található.

A köldökzsinórvérben találtak például alkil-fenolokat, melyek műanyag adalékanyagokból származnak, de megtalálhatóak szőnyeg- és textiltisztító anyagokban, sőt növényvédő szerekben is. Ezek az anyagok felhalmozódnak az élő szövetekben, és károsítják a hormonrendszert. A szaporodási képességeket károsító biszfenol-A-t is kimutatták a köldökzsinórvérből. Ez a műanyag adalékanyag a közelmúltban került a figyelem középpontjába, amikor a zöldek bemutatták, hogy megtalálható a bébiételek fedelének belső borításában. A brómozott égésgátló anyagok korlátozása szintén napirenden van, mert ezek a műszaki cikkektől kezdve a ruhákig szinte mindenhol jelen lévő anyagok rákkeltőek, és nem bomlanak le.

A WWF 2003 és 2005 között többször is vett vérmintát európai parlamenti képviselőktől, majd európai környezetvédelmi és egészségügyi miniszterektől, végül egy háromgenerációs család egy-egy női tagjától. A vérminták elemzése során több tucat meghatározott vegyi anyagot kerestek, amelyek nagy mennyiségben fordulnak elő környezetünkben, károsak az egészségre, és nagy valószínűséggel bejuthatnak az emberi szervezetbe. Ilyen anyagok például a brómozott égésblokkolók (műanyagokban, kárpitokban, kezelt fatermékekben, elektronikai eszközök műanyag borításában stb.) vagy a fluorozott vegyi anyagok (teflon, Gore-tex stb.).

Az eredmény megdöbbentő: a keresett anyagoknak több mint a fele kimutatható volt a mintákból, egyes esetekben igen magas koncentrációban. A magyar mintákban kiugróan magas volt a DDT-nek és lebomlási termékeinek az aránya. Ez azzal magyarázható, hogy egyrészt a vizsgált generáció még ki volt téve a magyar mezőgazdaságban használt DDT-nek, másrészt még napjainkban is importálunk mezőgazdasági termékeket olyan trópusi országokból, ahol most is használják ezt a vegyszert. (A DDT-t hazánkban a hatvanas években betiltották!) A vizsgált háromgenerációs család legifjabb tagja már most többet halmozott fel szervezetében az említett brómozott égésblokkolókból, mint az előző két nemzedék tagjai. A brómozott égésblokkolók hazánkban csak az 1970–80-as években kezdtek elterjedni, így az édesanya és a nagymama még nem találkozhatott ezekkel az anyagokkal élete korai, érzékeny szakaszában.

Az eredmények bizonyítják, hogy az anyák „vegyianyag-tartalmuk” jó részét átadják a gyermekeiknek. Ennek a következményei viszont igen komolyak lehetnek, hiszen a magzat fejlődésében bekövetkező legkisebb zavar is visszafordíthatatlan hatású lehet.

Mindez még egy érv amellett, hogy meg kell ismernünk a forgalomban lévő közel százezer vegyszernek (!) az emberre gyakorolt hatását, és amelyikről bebizonyosodik, hogy károsítja az egészségünket, azt nem szabad engedélyezni. Bármely ezzel kapcsolatos politika csak akkor lesz hatásos, ha kötelezővé teszi az emberi egészséget veszélyeztető anyagok helyettesítését nem káros anyagokkal, különben tovább veszélyeztetjük, sőt károsítjuk az eljövendő generációkat.

Simon Gergely – Prommer Mátyás

Evangélikus Élet 70.évf. 50.szám 2005.12.11.

Dokumentummal kapcsolatos tevékenységek