Itt vagyunk: Főoldal Aktuális Líceumi diák az Év Ifjú Természetfotósa

Líceumi diák az Év Ifjú Természetfotósa

Parázsló szemek
 
Parázsló szemek

2012. november 6-án a Magyar Természettudományi Múzeumban (MTTM) idén huszadik alkalommal osztották ki a naturArt – Magyar természetfotósok Szövetsége által meghirdetett pályázat díjait. Az Év Ifjú Természetfotósa kategóriában az elismerést Kurucz Ádám, a soproni evangélikus Líceum diákja kapta, aki emellett egyben elnyerte a TermészetBúvár Magazin különdíját is, egy barna rétihéját ábrázoló, Parázsló szemek című alkotásával. A verseny legjobbnak ítélt alkotásaiból nyílt kiállítás 2012. december 31-éig látogatható MTTM-ben. Az elismerésről Kurucz Ádámot kérdeztük. Szöveg: JCsCs Képek: Kurucz Ádám

Líceumi diák az Év Ifjú Természetfotósa

A díjazott, Kurucz Ádám

Szinte napi rutinná vált a fontos, kedves vagy akár vicces pillanatok megörökítése, rengeteg fotót tárolunk a mobilon, a számítógépen. Te mikor kezdtél fotózni, és mit jelent számodra a fotózás? Melyek a kedvenc témáid?

 

Három éves lehettem, amikor szintén természetfotós nagyapám először fényképezőgépet adott a kezembe, az első komolyabb fotós felszerelésemet a tizedik születésnapomra kaptam.

A fotózás mellett vadászok és horgászok is, szinte a természetben nőttem fel. Tehát hobbijaim révén szinte minden szabadidőmet ott töltöm.

Bár mindez számomra tulajdonképpen több, mint hobbi. Igazán csak a természetben tudok kikapcsolódni, amikor gyönyörködöm annak szépségeiben, a fotózás pedig rengeteg izgalmas pillanatot nyújt. Kedvenc témáim az állatok, főleg a vadak...

 

Nehéz elkapni a megfelelő pillanatot. Gondolom, nem csak kézbe veszed a gépedet egy kirándulás alkalmával, ennél több előkészület kell egy jó természetfotóhoz... Hogyan és mikor indulsz el?

 

Valóban sok előkészületet igényel egy-egy kép elkészítése. Sokszor már hetekkel, hónapokkal előbb nekilátok az elképzelésemnek. Ha például állatokat szeretnék fotózni, akkor azokat a legtöbb esetben „be kell etetni”, vagyis naponta eleséget tenni a megfelelő helyre, hogy odaszokjon, és legyen esély a megörökítésére. Ilyen esetekben sokszor előre ki kell helyezni a lessátrat is, hogy az állatoknak legyen elég idejük megszokni annak jelenlétét is. Persze van, hogy végül nem azt sikerül lefényképezni, amit az ember előre eltervez, hanem egyéb érdekes pillanatot. Sőt, gyakran az is megesik, hogy semmit sem sikerül lencsevégre kapni, de ezek az alkalmak még értékesebbé teszik a később elkészülő sikeres fotókat. Fényképezni általában vagy a hajnali vagy a késő délutáni órákban szoktam, hiszen ezekben az időpontokban a legszebbek a fények. Sőt sokszor egy -egy egész napot kint töltök a lessátorban.

 

Komoly elismerés ez a díj. Vannak további terveid a fotózással?

 

2006-ban pályáztam először Az Év Természetfotósa díjra, abban az évben rögtön a második helyet sikerült megszereznem. Tavaly harmadik helyezett lettem, de 2006 óta minden évben szerepeltek képeim Az Év Természetfotósa pályázat anyagaiból készült albumokban és kiállításokon. Tehát nagyszerű élmény, igazi elismerés volt számomra, hogy az utolsó lehetőséget megragadva (ugyanis csak az nevezhetett, aki a nevezési határidőig nem töltötte be a 18. életévét, és én idén töltöttem be) sikerült elnyernem Az Év Ifjú Természetfotósa címet. Hobbiként mindenképpen, de hogy hivatásszerűen is fogok-e foglalkozni a természetfotózással, vagy esetleg a fotózás valamilyen más ágával a jövőben, ez majd még kiderül...

Dokumentummal kapcsolatos tevékenységek
« 2017. június »
június
HKSzeCsPSzoV
1234
567891011
12131415161718
19202122232425
2627282930
Bejelentkezés


Elfelejtett jelszó?
Új felhasználó?