Itt vagyunk: Főoldal Ararát rovat Egészséges életmód Zöldségekről-gyümölcsökről II.
Mottó

Korunk embere válaszúthoz érkezett. Vagy továbbra is a vak fogyasztói lét fogja marad, kiszolgáltatva az új technológiák kérlelhetetlen térfoglalásának és az anyagi javak fokozódó felhalmozásának, vagy pedig keresi és megtalálja a lélek felelősségéhez vezető utat, amely az egyén és a társadalom számára a menekvés egyetlen lehetősége. Vagyis az előtt a dilemma előtt áll, hogy visszatérjen-e Istenhez. (Andrej Tarkovszkij)

 

Zöldségekről-gyümölcsökről II.

Zöldséget és gyümölcsöt nyáron és ősszel sokkal nagyobb mennyiségben és szélesebb palettáról kiválasztva szerezhetünk be, mint ilyenkor, télvíz idején. Pedig rengeteg olyan étel van, amelynek éppen most van itt az ideje: sok sütőtököt, héjában sült krumplit, friss csíranövényeket kellene most enni. Lehet, hogy kevésbé változatos a téli zöldség- és gyümölcskínálat, mégis bőven van mit megismerni, újra felfedezni és bevezetni a téli egészséges táplálkozásba. - Bogdányi Mária írása.

Az élet minden területén, amikor valami újat vagy rég nem próbáltat akarunk elkezdeni, létezik egy aranyszabály, amelyet nem érdemes figyelmen kívül hagyni. Ez pedig a fokozatosság szabálya. Egyik pillanatról a másikra nem érdemes változtatni, mert nem lesz tartós az eredmény. Szép lassan, egy-egy elemet becsempészve lehet megreformálni a berögzült táplálkozási szokásokat.

Nyersen, zöldsalátaként fogyasztható ilyenkor a lereszelt vagy vékonyan felszeletelt sárgarépa, zeller, fekete retek, cékla, vörös és fehér káposzta, lila hagyma, póréhagyma, fokhagyma. Kiváló vitaminforrás a kínai kel és a termesztett csiperkegomba, melyek csíkokra vágva salátában főzés nélkül is könnyen emészthetőek.

Külön cikket lehetne szánni a néhány éve hazánkban is kapható, illetve termeszthető csíranövényeknek, melyeknek épp most van a főidényük. A ropogós és pikáns zsázsa, retek, lucerna, brokkoli, búza, köles, lencse, szójabab apró kis zöld és sárga levélkéi, cérnavékony hajtásai mind vitamin- és ásványianyag-források, méghozzá „sűrített formában”, hiszen hatalmas mennyiség raktározódik el bennük mindazokból a tápanyagokból, melyekhez egyébként nehéz hozzájutni ebben az időszakban. Kezdetnek elég egy-egy csipet belőlük a salátába vagy a szendvicsbe, később már hiányozni fognak, és magunk is nekilátunk a csíráztatásnak. Akár erre a célra gyártott csíráztató edényben, akár gézzel lekötött befőttesüvegben három-négy nap alatt magunk is előállíthatunk csírákat a gyerekek bevonásával és nagy örömükre! Nagyobb élelmiszerboltok hűtőpultjaiban átlátszó műanyag dobozkákban is megtalálhatóak.

Levesként a már jól bevált alapanyagok mellett próbáljuk ki néha a káposztát és a céklát is (szláv levesek alapanyagai). Főzelékként és zöldséges főételként a pincében eltárolt zöldségfajták mellett nyárról eltett mireliteket is felhasználhatunk. Sokan talán félnek egy kicsit „a k betűs” zöldségek (káposzta, kelkáposzta, kelbimbó, karfiol) és a hüvelyesek (bab, borsó, sárgaborsó, lencse) főzésétől, mivel puffaszthatnak. Azonban a megfelelő fűszer alkalmazásával, illetve fedő nélküli főzéssel a puffasztó hatás minimálisra csökkenthető, és cserébe annyi minden jóval ellátják vitaminokra kiéhezett szervezetünket! A rakott krumplin kívül nagyon sok zöldséges ételt elkészíthetünk sütőben, főtt gabonaszemekkel, túróval, tejföllel, főtt tojással rétegezve.

A reggeli és a vacsora vajas kenyeres variációit feldobhatjuk egy-egy zöldséges pástétommal. Remek kenyérrevalók a különböző körített túrók reszelt zöldségekkel, a babpástétom, a padlizsánkrém vagy a zakuszka.

Gyümölcsök tekintetében a téli alma és téli körte mellett együnk sok csonthéjas termést, mint a dió, mandula, mogyoró. Mértékkel, de gazdag C-vitamin-tartalma miatt fogyasztható déli gyümölcs is (kivi, citrom, narancs, grépfrút, mandarin, banán), azonban semmi esetre sem ajánlható jó szívvel az ilyenkor ki tudja, honnan beszerzett szamóca, szőlő és „társaik” (paprika, paradicsom, uborka…).

A nyári befőzések eredményeként befőttek és lekvárok színesíthetik a reggeli müzlit, kását vagy a hétvégi süteményt, de cukortartalmuk miatt bánjunk óvatosan velük! Talán a legkíméletesebb tartósítási eljárásnak a fagyasztás és az aszalás tekinthető, bár ezeknek a módszereknek szomorú az ökológiai vetületük. Ugyanis rengeteg energiára van szükség ahhoz, hogy a májusban leszedett málna februárig a hűtőben tárolódjon, vagy hogy az aszalt szilva, barack kiszáradjon.

Használjuk ki, hogy itt a finom sült alma, sütőtök, sült gesztenye idénye, hiszen ez utóbbiakat például csak télen fogyaszthatjuk. És ne felejtsük a mennyiséget: naponta négy-öt marék zöldség és két-három marék gyümölcs, minél színesebben!

Dokumentummal kapcsolatos tevékenységek