Itt vagyunk: Főoldal Ararát rovat Egészséges életmód Zöldségekről-gyümölcsökről
Mottó

Részei vagyunk a Földnek, a Föld pedig a mi részünk. Az illatos virágok a nővéreink, a szarvas, a ló és a nagy sas a bátyánk. A sziklás hegygerincek, a mezők nektárja, a póni testmelege és az ember mind ugyanahhoz a családhoz tartozik. … Az élet szövetét nem az ember szőtte, ő csak ide vetődött. Bármit is tesz a szövettel, azt önmagával teszi. (Seattle Törzsfőnök, 1854)

 

Zöldségekről-gyümölcsökről

A teremtéstörténetbeli étrendben – esett már róla szó lapunk ez évi 4. számában – a gabonák után rögtön a zöldségek és gyümölcsök következnek. Szét lehetne választani őket, mégsem tesszük, mert nagyon sok közös van bennük. A legelső mindjárt, hogy majdnem minden esetben fogyaszthatóak nyersen. Sőt a szervezetünk számára így érnek a legtöbbet, ugyanis a tápanyagok, vitaminok ebben a formában találhatóak meg bennük a legteljesebb mértékben. - Bogdányi Mária írása.

Hajdanában az emberek egyszerűen leszedték és elfogyasztották a vadon termő fák, bokrok terméseit, gyümölcseit. Később elkezdték aktívan termelni is azokat, melyek számukra ízletesek, táplálóak voltak. Minden területnek a világon megvannak a maguk tipikus zöldségei és gyümölcsei. Elsősorban ezekből, tehát a hazai termésből érdemes választani, ha az asztalunkra, tányérunkra keresünk valami frisset. A legértékesebb ugyanis a frissen szedett, vagyis idény zöldség-gyümölcs. Ugyan sok fajtát lehet (és a tél miatt kell is) jól tárolni, de az idő múltával sokat veszítenek értékes összetevőikből.

Az idénynövények mellett szól az is, hogy nem kell távoli országokból, több ezer kilométer távolságból importálni őket, tehát megspórolható a hosszú szállítás okozta környezetszennyezés. Vásárlásukkal ráadásul a helyi termelőket támogatjuk. Az idényüket élő zöldségeket és gyümölcsöket nem kell mesterséges szerekkel és mesterséges fénnyel érlelni, és nem kell éretlenül leszedni arra hivatkozva, hogy „majd úgyis megérnek a hosszú út alatt”.

Az igazán értékes táplálék biogazdaságból származik. Az ökológiai gazdálkodásról későbbi cikkeinkben lesz szó; most legyen elég alapelemének említése: a vegyszermentes termelés, melynek során csak biológiai eszközöket használnak növényvédelemre, tehát kemikáliákat nem, s ebből adódóan mérgektől mentes növényeket termesztenek.

Hogyan tehetünk szert biogyümölcsre, biozöldségre? Aki szerencsés, és saját kertje, valamint elegendő ideje, energiája van, megtermelheti a saját maga és családja számára a garantáltan vegyszermentes, éltető eledelt. Ha erre nincs lehetősége, meg kell találnia a megbízható beszerzési forrást. Falun célszerű idősebb emberek termékeit vásárolni háztól, ők nagy valószínűséggel nem használnak vegyszereket, és nagy tapasztalattal, a termőföld iránti szeretettel bánnak a növényekkel.

Akinek lehetősége van rá, eljárhat biopiacra, ahol a termelők kizárólag biotermékeket árusítanak. (A „biotermelő” minősítést a Biokontroll Hungária Kht. folyamatos felügyelete mellett lehet csak megkapni.) Budapesten több biopiac is van, a legnagyobb a Csörsz utcai (XII. kerület), ahol szombat délelőttönként lehet vásárolni. Feltétlenül érdemes meglátogatni, garantáltan visszatérő vendégek leszünk! Vidéken érdemes megkeresni a biotermelőket, akik árusítanak háztól is, illetve a bioboltokban is megkaphatunk sok mindent – persze nem kevés kiskereskedelmi felárral. Az interneten rengeteg információt találunk ezzel kapcsolatban (például www.biokultura.org vagy www.biopiac.net).

Néhány évvel ezelőtt indult egy mozgalom: „Naponta ötször egyél zöldséget és gyümölcsöt!” Az ennek megfelelő egynapi menü télen például így nézhetne ki: reggelire 3 dl frissen csavart gyümölcslé, zabkása mézzel, mazsolával. Tízóraira két-három darab alma, pár szem dió. Ebédre vegyes zöldségleves, spenót, tükörtojás, uzsonnára egy szelet sütőtök, vacsorára pedig teljes kiőrlésű kenyér babpástétommal, nyers sárgarépából és céklából készült salátával vagy reszelt fekete retekkel, egy pohár kefir vagy joghurt.

Minden étkezés része legyen legalább egy maréknyi zöldség vagy gyümölcs, melynek egyik felét nyersen, másik felét rövid főzéssel-párolással készítsük el. Fedezzük fel a régi jó magyar gyümölcsöket: a birsalmát, szilvát, fekete ribizlit, bodzát és zöldségeket: a lila hagymát, mángoldot, kelkáposztát, bimbós kelt, fekete retket, céklát, sütőtököt! A cél, hogy minél színesebb legyen a tányérunk: együnk mindennap narancssárgát, pirosat, zöldet!

Dokumentummal kapcsolatos tevékenységek