Itt vagyunk: Főoldal Ararát rovat 2010 Felelősségvállalás a környezetért

Felelősségvállalás a környezetért

Kodácsy-Simon Eszter interjúja Szarka István lelkésszel

Az Evan­gé­li­kus Élet rend­sze­res ol­va­sói már ér­te­sül­het­tek ró­la – a 2009. jú­ni­us 14-i, il­let­ve jú­li­us 5-i szám­ból –, hogy ta­valy nyá­ron fel­újí­tot­ták a Ba­kony­cser­nyei Evan­gé­li­kus Egy­ház­köz­ség temp­lo­má­nak, es­pe­re­si és lel­ké­szi hi­va­ta­lá­nak, va­la­mint ima­há­zá­nak fű­té­si rend­sze­rét, így je­len­leg az épü­le­tek fű­té­se nagy­mér­ték­ben meg­úju­ló ener­gia­for­rá­sok­ra tá­masz­ko­dik. A mű­sza­ki pa­ra­mé­te­rek mel­lett ar­ról ta­lán ke­ve­sebb szó esett, hogy mi­lyen vál­to­zást ho­zott ez a gyü­le­ke­zet szem­lé­le­té­ben, és mi­lyen to­váb­bi ter­ve­ik van­nak a te­rem­tett vi­lág meg­óvá­sa ér­de­ké­ben. Er­ről kér­dez­tük a lel­készt, Szar­ka Ist­vánt.

– Mennyi­re volt tu­da­tos és fon­tos szem­pont a dön­tés­ho­za­tal so­rán a te­rem­tett kör­nye­zet vé­del­me?

– A meg­va­ló­sult be­ru­há­zás egy 2000-ben el­ké­szült – a lel­ki mun­ká­ra és az azt ki­szol­gá­ló kör­nye­zet­re is ki­ter­je­dő – át­fo­gó terv egyik je­len­tős ál­lo­má­sa volt. Az el­múlt tíz esz­ten­dő fel­újí­tá­sa­i­nak – a lel­ké­szi hi­va­tal nyí­lás­zá­ró­i­nak cse­ré­je, a fö­dém szi­ge­te­lé­se, majd kül­ső szi­ge­te­lés és va­ko­lás, ala­csony hő­mér­sék­le­tű pad­ló­fű­té­si rend­szer ki­épí­té­se – cél­ja az ener­gia­fo­gyasz­tás csök­ken­té­se volt. Mind­eköz­ben a temp­lom és az ima­ház fű­té­si rend­sze­re is el­avult­tá és ve­szé­lyes­sé vált. El­mond­hat­juk, hogy a meg­úju­ló ener­gi­ák mel­let­ti dön­té­sün­ket a jó­zan észen kí­vül a pél­da­adás is mo­ti­vál­ta. A meg­va­ló­sult be­ru­há­zás üze­ne­tet köz­ve­tít az egy­ház­ta­gok és a kí­vül­ál­lók fe­lé is.

– Nem tu­dom, vé­let­len egy­be­esés-e, de az át­adá­si ün­nep­ség idő­pont­ja kö­zel volt a szeptember utolsó és október első vasárnapja közé eső te­rem­tés he­té­hez. A gyü­le­ke­zet min­den tag­ja szá­má­ra egy­ér­tel­mű és fon­tos volt-e, hogy ez­zel a lé­pés­sel a te­rem­tett vi­lág meg­óvá­sát szol­gál­ják?

– Már a prog­ram cí­me is – A tisz­tább Ba­ko­nyért – a te­rem­tés vé­del­mét su­gall­ja. A be­ru­há­zás ha­tár­idő­re el­ké­szült, az át­adás idő­zí­té­se az ál­ta­lunk ké­szí­tett ter­vek­nek meg­fe­le­lő­en tör­tént. Az egy­be­esés vé­let­len volt, ám kü­lön örü­lünk, hogy a két ese­mény erő­sít­het­te gyü­le­ke­ze­tünk tag­ja­i­ban és meg­hí­vott ven­dé­ge­ink­ben a kör­nye­zet­tu­da­tos gon­dol­ko­dást.

– Azt gon­do­lom, ek­ko­ra dön­tés és vál­toz­ta­tás a tá­gabb kö­zös­ség szá­má­ra is pél­da­ér­té­kű. Kap­tak-e bár­mi­lyen vissza­jel­zést egy­há­zi és nem egy­há­zi kö­rök­ből?

– Az­óta is fo­lya­ma­to­san ér­kez­nek a meg­ke­re­sé­sek gyü­le­ke­ze­ti cso­por­tok és nem egy­há­zi ér­dek­lő­dők ré­szé­ről. Ér­de­kes­ség­kép­pen: volt olyan gyü­le­ke­ze­ti de­le­gá­ció, amely­nek tag­jai a leg­na­gyobb hi­de­get vá­laszt­va, be­je­len­tés nél­kül lá­to­gat­tak el hoz­zánk egy va­sár­na­pi is­ten­tisz­te­let­re, így tesz­tel­ve a rend­szert. Nem csa­lód­tak ben­ne.

– Amint hon­lap­ju­kon ol­vas­tam, a be­ru­há­zás meg­té­rü­lé­si mu­ta­tó­ja vár­ha­tó­an ti­zen­öt év. Egy gyü­le­ke­zet éle­té­ben ez kis idő, hi­szen re­mél­he­tő­leg sok­kal hosszabb tá­von élő és mű­kö­dő kö­zös­ség­ről van szó. Mit tud­na ja­va­sol­ni azok­nak, aki­ket sa­ját la­ká­suk vagy gyü­le­ke­ze­tük épü­le­tei kap­csán ha­son­ló kér­dé­sek fog­lal­koz­tat­nak: ér­de­mes-e na­gyobb pénzt és ener­gi­át fek­tet­ni olyan prog­ram­ba, amely hosszú tá­von té­rül meg, ame­lyet le­het, hogy csak a ké­sőb­bi ge­ne­rá­ci­ók hasz­nál­hat­nak „fel­hőt­len öröm­mel”?

– Min­den­re igaz, amit Jé­zus a to­rony­épí­tés­ről és a had­ba vo­nu­lás­ról mon­dott Lu­kács 14,28 kk.-ben: előt­te na­gyon fon­tos szá­mol­ni. El­sőd­le­ge­sen tud­ni kell, mi­be ke­rül a ha­gyo­má­nyos fű­tés, majd ki kell tűz­ni a cé­lo­kat, ho­va sze­ret­nénk el­jut­ni. Ez­után meg kell vizs­gál­ni a fel­újí­tan­dó épü­let hő­tar­tó ké­pes­sé­gét. Ha ez meg­fe­le­lő, csak utá­na ér­de­mes ki­vá­lasz­ta­ni a leg­ha­té­ko­nyabb meg­ol­dást, il­let­ve a leg­meg­fe­le­lőbb ki­vi­te­le­zőt és ter­mé­ket. Er­re is igaz, hogy nem min­dig a leg­ol­csóbb vá­lasz­tás a leg­jobb meg­ol­dás. Azt is ki kell szá­mol­ni, hány év alatt té­rül meg a be­fek­te­tés, és tud­juk-e fe­le­lős­ség­gel vál­lal­ni a be­ru­há­zás költ­sé­ge­it.

Mind­eköz­ben so­ha nem sza­bad el­fe­lej­te­ni, hogy a gyü­le­ke­zet­ben min­den fel­újí­tás­nak és épít­ke­zés­nek az evan­gé­li­um hir­de­té­sét kell szol­gál­nia. A ba­kony­cser­nyei be­ru­há­zás ese­té­ben a meg­ta­ka­rí­tott fű­tés­költ­ség­ből egy újabb lel­ké­szi ál­lás lé­te­sült, gya­ko­rib­bak a temp­lom­ban tar­tott al­kal­mak, és az is­ten­tisz­te­le­tek lá­to­ga­tott­sá­ga is nőtt a té­li idő­szak­ban.

– A mun­ka be­fe­jez­te óta fel­me­rült-e a gyü­le­ke­zet­ben a „ho­gyan to­vább” kér­dé­se? Van­nak-e az egyes gyü­le­ke­ze­ti al­kal­ma­kon, be­szél­ge­té­se­ken to­váb­bi ter­vek, öt­le­tek, me­lyek szin­tén a kör­nye­zet tu­da­tos vé­del­mé­re irá­nyul­nak?

– A pá­lyá­zat­ban vál­lalt kö­te­le­zett­sé­gek ré­sze­ként éven­te kör­nye­zet­vé­del­mi vizs­gá­la­tot vég­zünk a gyü­le­ke­zet­ben. Eb­ben az év­ben a temp­lom­ban ta­lál­ha­tó két­száz ha­gyo­má­nyos vi­lá­gí­tó­tes­tet cse­rél­jük le ta­ka­ré­kos ki­vi­te­lű­re. Ter­ve­ink kö­zött sze­re­pel, hogy a kör­nye­zet sze­re­te­té­re ne­ve­lő óvo­dai in­téz­mé­nyünk szá­má­ra meg­fe­le­lő épü­le­tet biz­to­sít­sunk.

Ko­dá­csy-Si­mon Esz­ter

Evangélikus Élet 2010.02.21. (8.szám)

Dokumentummal kapcsolatos tevékenységek