Itt vagyunk: Főoldal Ararát rovat 2010 Med­ve­hagy­ma és PET-pa­lack

Med­ve­hagy­ma és PET-pa­lack

Sánta Anikó írása.

Tél vé­gé­re ki­ürül­nek szer­ve­ze­tünk vi­ta­min­rak­tá­rai, de még jócs­kán vár­ni kell, mi­re az el­ső zöld nö­vé­nye­ket le­szü­re­tel­het­jük a kert­ből. A pi­a­co­kon és bol­tok­ban ma már egész té­len le­het fó­li­á­ban ter­mesz­tett „pri­mő­rö­ket” kap­ni, de ha ed­dig nem vol­tunk bi­zal­mat­la­nok irán­tuk, az újabb és újabb bot­rá­nyok rá­éb­reszt­het­nek ben­nün­ket ar­ra, hogy eze­ket a nö­vé­nye­ket in­ten­zív kö­rül­mé­nyek kö­zött és ál­lan­dó vegy­sze­re­zés­sel ter­me­lik, sok­szor olyan vegy­sze­re­ket al­kal­maz­va, ame­lyek­nek erő­sen egész­ség­ká­ro­sí­tó ha­tá­suk van. Ezért is ter­jed egy­re in­kább az „idény jel­le­gű” táp­lál­ko­zás, amely ar­ra ösz­tö­nöz, hogy min­dig azt együk, ami az adott év­szak­ban meg­te­rem. Vagy­is té­len ne együnk ep­ret, pa­ra­di­cso­mot, pap­ri­kát, hi­szen azok­ban alig van táp­anyag, van vi­szont per­met-, mű­trá­gya- vagy más vegy­szer­ma­rad­vány. És per­sze az ízük sem olyan, mint ami­kor a nap ér­le­li őket…

Ta­vasz vé­gé­ig, nyár ele­jé­ig vi­szont még ke­vés olyan zöld­ség­fé­le kap­ha­tó, amely nem a fó­li­á­ban ter­mett. Van vi­szont né­hány olyan nö­vény, ame­lye­ket már a nap el­ső me­leg su­ga­rai elő­csa­lo­gat­nak a föld­ből, és te­le van­nak vi­ta­min­nal, ás­vá­nyi anya­gok­kal, en­zi­mek­kel, egy­szó­val min­den olyan­nal, ami­re szer­ve­ze­tünk áhí­to­zik a tél után.

A csa­lánt ta­lán min­den­ki is­me­ri, a tyúk­húrt és a pon­gyo­la pity­pan­got is, csak ép­pen eszünk­be sem jut, hogy egy jó kis sa­lá­tát ké­szít­sünk be­lő­le. Évek­kel ez­előtt én is ugyan­csak meg­le­pőd­tem, ami­kor eze­ket a nö­vé­nye­ket cso­kor­ba fog­va lát­tam a bi­o­pi­ac stand­ja­in. Ugyan­ott ta­lál­koz­tam elő­ször a med­ve­hagy­má­val is, ame­lyet ak­kor csak­is ott le­he­tett be­sze­rez­ni. Ma pe­dig már szin­te min­den pi­a­con árul­ják e re­mek nö­vényt.

A med­ve­hagy­ma lom­bos er­de­ink alj­nö­vény­ze­té­ben ta­lál­ha­tó, már már­ci­us­ban meg­je­len­nek friss haj­tá­sai. Áp­ri­lis–má­jus­ban vi­rág­zik, utá­na pe­dig tel­je­sen vissza­hú­zó­dik, el­tű­nik a szem elől. El­ne­ve­zé­se ar­ra utal, hogy a med­vék a té­li álom­ból éb­red­ve elő­sze­re­tet­tel fo­gyaszt­ják, mert ál­ta­lá­nos erő­sí­tő­ként jó­té­kony ha­tás­sal van rá­juk.

Haj­tá­sai erős, a fok­hagy­má­ra em­lé­kez­te­tő il­la­tú­ak. Gyógy­ha­tá­sa is ha­son­lít a fok­hagy­má­é­ra, de an­nál ti­zen­két­szer erő­sebb! Erő­tel­jes vér­tisz­tí­tó, gyul­la­dás­csök­ken­tő, bak­té­ri­um- és ví­rus­ölő, csök­ken­ti a vér­nyo­mást és a ko­lesz­te­rin­szin­tet, ja­vít­ja a szív és az ér­rend­szer mű­kö­dé­sét. Ma­gyar­or­szá­gon a leg­na­gyobb össze­füg­gő, med­ve­hagy­má­val bo­rí­tott te­rü­let Or­fűn ta­lál­ha­tó, ahol min­den év­ben fesz­ti­vált is szer­vez­nek e fi­nom gyógy­nö­vény nép­sze­rű­sí­té­sé­re.

E so­rok író­já­nak la­kó­he­lye kö­ze­lé­ben is ta­lál­ha­tó olyan er­dő, ahol te­nyé­szik a med­ve­hagy­ma. Egy­re töb­ben is­me­rik, sze­dik és fo­gyaszt­ják. Fan­tasz­ti­kus il­lat­él­mény és lát­ni­va­ló ilyen­kor a med­ve­hagy­ma­sző­nyeg a fák alatt. Ki­áb­rán­dí­tó vi­szont, hogy e jó­té­kony nö­vény­me­zőn ijesz­tő mennyi­sé­gű sze­mét ta­lál­ha­tó. PET-pa­lac­kok száz­szám­ra, min­den­fé­le rozs­dás fém­edény, mű­anyag zacs­kók és pa­pír­hul­la­dék. Ko­runk jel­ké­pe is le­het­ne ez a kép: a ter­mé­szet meg­aján­dé­koz ben­nün­ket a kü­lön­bö­ző gyógy­ha­tá­sú nö­vé­nyek­kel, az em­ber pe­dig rá­bo­rít­ja a sze­me­tét…

Sán­ta Ani­kó

Evangélikus Élet 2010.05.16. (20.szám)

Dokumentummal kapcsolatos tevékenységek